Minden lejtő után jön egy újabb emelkedő
Az új építésű lakások helyzete, valamint az újlakáspiac előrejelzései érthető módon komolyan foglalkoztatták a II. ingatlan.com konferencia vendégeit. Ezt az érdeklődést tetézte, hogy az új lakásoknál érzékelhető piaci körülmények kihatnak a használt ingatlanokra is. Ezt a komplex helyzetet, valamint a lakáspiacok múltját és kilátásait helyezte középpontba a rendezvény második panelbeszélgetése.
Megválaszolásra váró kérdések
Az ismert nehézségek (infláció, kedvezőtlen kamatkörnyezet, geopolitikai események) nem kedveznek a lakáspiacnak. A jelenleg tapasztalható bizonytalanság kristálytisztán megjelenik a vevői oldalon, az adásvételek csökkennek, ezt pedig a közvetítők jelentős része érzékeli.
Joggal sokasodnak hát a lakáspiacra vonatkozó kérdések a közvetítőkben, valamint más piaci szereplőkben, hiszen megannyi részletből áll össze a lakáspiac állapota és teljesítménye. Az új építésű és használt lakások között hatalmasra nyílt olló, a beruházások mérséklődő dinamikája, a korábbi előrejelzések kiértékelése, illetve a várva várt fellendülés mind-mind olyan kérdéskör, amivel foglalkozni kell.
Az igényt felismerték a konferencia szervezői, akik külön panelbeszélgetést szerveztek az igazán sokat sejtető “Beváltak-e a tavalyi jóslatok? Milyen irányt vetít előre az újlakáspiac a használt ingatlanok számára?” címmel.
Mik hangzottak el a panelbeszélgetésen?
A panelbeszélgetésen Weston Gyöngyi (Családi Ingatlan Centrum, tulajdonos, alapító), Balla Ákos (Balla Ingatlaniroda, tulajdonos, ingatlanpiaci szakértő), Kiss Gábor (Metrodom Cégcsoport, ügyvezető igazgató), Görög Áron (Cordia Cégcsoport, értékesítési igazgató), illetve Tavaszi Zsolt (Indotek Group, online marketing csoportvezető) értékes és előremutató gondolatait hallgathatták meg a vendégek. Köszönhető ez részben a vendégek szakmai hitelességének, komoly tapasztalatának, valamint annak is, hogy a résztvevők között megjelent a beruházói oldal, valamint a közvetítői oldal képviselői is.
Kiss Gábor már a beszélgetés elején leszögezte, hogy a tavalyi előrejelzésében azt prognosztizálta, hogy 2023 év végén már felívelő, emelkedő trendeket lesznek láthatóak. Az optimizmusa azonban továbbra is megmaradt, annak ellenére is, hogy a várt emelkedés csúszik, viszont pár biztató jel már érzékelhető. Kiss Gábor ide sorolta a csökkenő inflációt, valamint a mérséklődő gázárakat. Gondolatait azzal zárta, hogy véleménye szerint a jövő év a felemelkedés időszaka lesz, míg 2025 már kedvező eredményeket hozhat.
Balla Ákos azzal kezdte a felszólalását, hogy bár a konferencián lehetett hallani jó pár sikertörténetet, ezek sajnos egyéni eredmények, vagyis trendet ezekből nem lehet felvázolni. Meglátása szerint idén nagyon gyenge éve van a piacnak, ez pedig vonatkozik az új építésű lakások piacára is. Ez az állapot egyaránt rossz a fejlesztőknek és a közvetítőknek, viszont sokan nagyon sokat várnak a CSOK Plusztól, ez a lakástámogatási forma pedig meghatározhatja a következő évet. Véleménye szerint, ha a CSOK Plusz sikeres lesz, akkor megélénkülhet az új építésű lakások piaca, ami magával húzhatja a használt lakások piacát is.
Weston Gyöngyi a használt lakások helyzetére reflektálva említette meg, hogy látják és tapasztalják az árcsökkenést, a baj viszont az, hogy ez nem jelenik meg az új építésű lakásoknál. A fejlesztők nem tudnak lemenni az árban, részben a megdrágult költségek, részben pedig az elvárt profitszint miatt. Ez a helyzet pedig oda vezetett, hogy hatalmasra nyílt az olló a két szegmens között. A kialakult körülmények kihívást jelentenek a közvetítőknek, a piac pedig akkor állhat újra talpra, ha vagy az új építésű lakásokra lesz támogatás, vagy ha a használt lakásoknál történik érdemi javulás, ami kihat az árakra.
Görög Áron egy érdekes adattal nyitotta gondolatmenetét. Tavaly Budapesten 5000 új építésű lakást adtak el, míg az idei év első felében csupán csak 1400-at. Az adatokból az látszik, hogy a piac mélypontra került, ilyen mélyen pedig még a pandémia alatt sem volt. Arra a jelenségre is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet lényegében ellehetetlenítette a hitelezést. Ez duplán csapódik le, hiszen a fejlesztő is hitelt venne fel, valamint a vevő is. Ha pedig csökkennek az adásvételek, akkor csökkennek a beruházások is. Álláspontja szerint amint moderálódik az inflációs környezet, akkor újra kialakulhat egy stabil bázis a piacon. Véleményét azzal zárta, hogy felpattanás akkor lehet, ha egy általános biztonságérzet alakul ki a vevőkben, ami kiegészül az állami lakástámogatási rendszerrel.
Tavaszi Zsolt kiemelte, hogy lassan közeleg a december, ami közismerten a leggyengébb hónapja az építőiparnak és a lakáspiacnak, vagyis érdemes lehet a trendfordulást később vizsgálni. Számára az nem kérdés, hogy a rosszabb időszakot egy jobb követ. Inkább azt tartja fontosnak, valamint a piac számára meghatározónak, hogy éles felpattanásnak, vagy stabil emelkedésnek leszünk a tanúi.
Megfontolandó meglátások
A résztvevők különböző szempontból közelítették meg a panelbeszélgetés főbb kérdéseit, emiatt egy nagyon színes, és részletekbe menő párbeszédet hallgathattak meg a vendégek. Az világos, hogy a kihívásokkal egy ideig még szembe kell nézni a lakáspiacon, de optimizmusra is van már ok. Ahogy a résztvevők is többször utaltak rá, minden lejtő után jön egy újabb emelkedő. Ismerve, hogy a szakemberek szakterületük kiválóságai, okkal bízhatnak abban a vendégek, hogy a jelzett fellendülés mihamarabb elérkezik.
