Stagnálásba váltottak a bérleti díjak
Idén áprilisban az országos albérletkínálat 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Még mindig vegyes képet mutat az országos albérletpiac a kínálati árak alapján. Elemzésünk ismerteti a KSH-ingatlan.com lakbérindexének legújabb – 2021. márciusi – eredményeit, és több mint 40 ezer hirdetés alapján bemutatja az április végére jellemző kínálatot és átlagos bérleti díjakat is.
Pluszok, mínuszok
A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint idén márciusban az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőttek a bérleti díjak az országos kínálatban, Budapesten pedig 0,8 százalékos emelkedés történt. “A márciusban bekövetkezett bérletidíj-növekedés minimálisnak tekinthető, továbbra sincs szó tartósabb emelkedésről. Annál is inkább, mert az országos bérleti díjak 1,6 százalékkal, a budapestiek 2,2 százalékkal maradnak el a tavaly áprilisi szinttől, amikor koronavírus-járvány miatt éles fordulatot vett az albérletpiac” – értékelte a legújabb adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Gyűlnek a felhők a budapesti rövid távra kiadó lakások felett
Az elemzésből kiderül, hogy április végén közel 21 ezer kiadó lakás és ház hirdetése szerepelt a kínálatban, ami 10 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. A tulajdonosok által meghirdetett lakóingatlanok átlagos bérleti díja a fővárosban április végén 130 ezer forintot tett ki, a különböző városrészekben azonban eltérőek az árak. Az V. kerület volt ekkor a legdrágább, átlagosan 170 ezer forintos havi bérleti díjjal. A legolcsóbb kerület pedig a XIX., ahol 110 ezer forintért hirdették a kiadó lakásokat. A korábbi években a fővárosi albérletpiacon belül elsősorban a rövid távú lakáskiadás, azaz lakáshotelezés “fellegvárának” számító VI. és VII. kerületben 135 ezer és 120 ezer forintnál tartottak az átlagos bérleti díjak.
“Fontos kérdés, hogy a járvány lecsengése és a turizmus visszatérése után hogyan alakulnak az utóbbi két kerületben az albérletárak. Mindkét kerület ugyanis komoly szigorítást tervez a rövid távú lakáskiadást tekintve”
– tette hozzá Balogh László. Az eddig megismert, ám még nem elfogadott tervek szerint az ott lakók kezébe adnák a döntést. Felmerült olyan ötlet is, amely szerint, ha egy lakásban vendégként megszálló turistákra akár hangoskodás miatt kihívják a rendőrséget a szomszédok, akkor ott korlátozhatják ezt a lakáskiadási formát. Úgy tűnik, hogy a tervezett szabályok a lakók kezébe adhatják a döntést, hogy lehessen-e “lakáshotelezni” az adott társasházban. Összességében, könnyen lehet, hogy egy szigorú szabályozás inkább a hosszú távú lakáskiadás felé terelheti az érintett városrészekben a befektetőket, így a korábbi években látottnál megfizethetőbb albérlet- és lakásárak alakulhatnak ki. Ez pedig kigyűrűzhet a külső kerületekbe is.
A fővároson kívül stabilizálódtak a bérleti díjak
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy a megyeszékhelyeken mennyiért hirdették kiadásra a lakóingatlanokat április végén a tulajdonosok. A debreceni albérletek esetében az átlagos bérleti díj 100 ezer forintra rúgott. Győrben 110 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat átlagosan. A kecskeméti, nyíregyházi és pécsi albérletpiacot egyaránt 90 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte, Szegeden pedig 95 ezer forintot tett ki.
