Másként zárult az idei albérletszezon, mint a korábbi években, Debrecen már csak 5 ezer forintra van Budapesttől
Az albérletpiaci főszezon ellenére – összhangban az előzetes várakozásokkal – a bérleti díjak nem emelkedtek jelentősen, hanem inkább stagnáltak augusztusban a KSH-ingatlan.com friss legfrissebb lakbérindexe szerint. Az ingatlan.com elemzése szerint a bérlők szempontjából ez jó hír lehet, mivel a szezonális áremelkedés elmaradása valamelyest stabilitást jelent a piacon.
“A korábbi években a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése utáni albérletszezonban mindig kimutatható drágulás következett be augusztusban, de idén ez elmaradt. Ugyanakkor éves összevetésben jelentős áremelkedés történt. A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint országosan közel 10, a fővárosban pedig 9,1 százalékos bérletidíj-emelkedés történt. A pesti külső kerületek 11 százalékos drágulása viszont meghaladja a fővárosi átlagot. Ez annak köszönhető, hogy a belvárosi kerületek magas albérletárait a bérlők a távolabbi, olcsóbb városrészekbe költözéssel ellensúlyozzák. Ez a tendencia jól nyomon követhető, és megerősíti azt a képet, hogy a külső kerületek egyre népszerűbbé válnak azok számára, akik elérhetőbb árakon szeretnének lakást bérelni”
– értékelte az eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Így áll szeptember közepén a piac: Debrecen már Budapest sarkát tapossa
Az ingatlan.com adatai alapján az albérletszezon végéhez közeledve több mint 16 ezer kiadó házra és lakásra kerestek bérlőt a tulajdonosok országszerte, ami 18 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
“A kínálat növekedése arra utal, hogy a piacon egyre nagyobb választékból válogathatnak a bérlők. A kínálati oldalon kialakuló versenyhelyzet pedig hosszabb távon akár az árak stabilizálódását és az albérletdrágulás lassulását okozhatja”
– mondta Balogh László.
Az országos piacot nézve érdekes fejlemény, hogy szeptember közepén a budapesti és debreceni átlagos bérleti díjak majdnem összeértek. Budapesten az átlagos bérleti díj 250 ezer forint körül alakul, addig Debrecenben ez az összeg 245 ezer forint.
“Ez a kis különbség azt jelzi, hogy a vidéki nagyvárosok lakbérei is jelentősen felzárkóztak a fővárosi szinthez. Vagyis az albérletpiacon eltűnőben van a budapesti ingatlanok korábbi években tapasztalt 20-30 százalékos árprémiuma a legdrágább nagyvárosokéhoz képest ”
– tette hozzá a szakember.
Az augusztusban az átlagos budapesti drágulást meghaladó külső városrészekben – a IV., a XV., a XVI., a XVII., a XVIII., a XXI. és a XXIII. kerületben – 180-225 ezer forint között szóródtak az átlagos bérleti díjak szeptember közepén.
A legnagyobb egyetemvárosok közül Győrben 200 ezer, Szegeden 157 ezer, Pécsen 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, míg Miskolcon 110 ezer forintot tett ki.
Jövőképet átalakíthatja az Airbnb-szabályozás
Balogh László a kilátásokról azt mondta: a budapesti albérletpiacot a várható szabályozások jelentősen átalakíthatják a közeljövőben.
A VI. kerületben a rövid távú lakáskiadásról vasárnap lezárult népszavazás eredménye várhatóan hatást gyakorolhat Terézváros és a budapesti belváros albérletpiacára is. Az ingatlan.com szakembere közölte:
“Noha a VI. kerület sosem volt a legdrágább Budapesten, Terézváros stabilan a 3-4. helyen áll a legmagasabb bérleti díjakkal rendelkező kerületek között. Ez azt mutatja, hogy a kerület továbbra is keresett, és a népszavazás esetleges hatásai akár változást is hozhatnak az árazásban és a kereslet alakulásában.”
Balogh László szerint a várható kerületi és kormányzati airbnb-szabályozás hatásai leggyorsabban az albérletpiaci kínálatban és árakban fognak megmutatkozni. A kiadó lakások bérbeadói mindig sokkal hamarabb reagálnak a piaci változásokra mint a lakáseladók.
