Csökkent az átadott új lakások száma, de fordulat várható a lakásépítésekben
Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az átadott új lakások száma. A lakásépítési kedv is 2 százalékkal mérséklődött a kiadott építési engedélyek statisztikája alapján. Az új lakások iránti kereslet idén viszont növekedett, és jövőre is erősödő pályán maradhat. A 2025-ben az állampapír-piacról érkező keresletélénkülés emelheti az új lakások árait, ami miatt a jelenleginél több beruházó láthat fantáziát a lakásépítésekben. Mivel a következő évben várható állami támogatások és jegybanki intézkedések is élénkíthetik az új lakások piacát, ezért a fenti tényezők miatt pozitív fordulat várható a lakásépítésekben.
Visszaesett az építkezések száma,de a kereslet növekszik
Az idei gyenge újlakáspiaci teljesítményt mutatja, hogy januártól szeptember végéig 8709 lakóingatlan épült, ami 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig 2 százalékkal 14 551 darabra csökkent.
“A friss adatok nem okoztak meglepetést. A csökkenés mindkét mutatónál várható volt a korábbi adatok alapján. Az első félévben az átadott lakások és a lakásépítési engedélyek száma egyaránt 18 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól”
– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a kereslet már felfutóban van az új lakások piacán is. Az idei év első 10 hónapjában 26 százalékkal nőtt az új lakások iránti kereslet éves összevetésben.
“Bár ez jelentős növekedést jelent, ám nagyon alacsony szintről indult, mivel az elmúlt két évben az új lakások iránti érdeklődések száma 22-42 százalékkal csökkent.”
– közölte Balogh László.
Mennyibe kerülnek az új lakások?
A szakember beszélt arról is, hogy az új építésű lakások négyzetméterára november elején Budapesten 1,38 millió forint volt, ami 6 százalékos drágulást jelent tavaly októberhez képest. A fővároson belül messze a XIII. kerületben a legnagyobb az újlakás-kínálat, több mint 1000 lakóingatlan vár gazdára, mégpedig majdnem 1,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron. Jelentős még a kínálat a III. és a XIV. kerületben, ahol 1,4 és közel 1,3 millió forintos átlagár a jellemző. A legdrágább fővárosi városrészek közé az I., II. és a XII. kerület tartozik, ahol 2,8-2,9 millió forintba kerül átlagosan egy négyzetméternyi új lakás.
“Emellett öt vármegyeszékhelyen – Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Veszprémben és Zalaegerszegen – is már 1 millió forint feletti átlagról beszélhetünk. E szint közelében van Székesfehérvár és Győr, a maga 999 és 934 ezer forintos összegével”
– fogalmazott Balogh László.
Az új lakások piacon már most látható keresletnövekedés jövőre tovább folytatódhat az állampapírokból kiáramló tőke miatt, ami még feljebb tornászhatja az új lakások árait. Ez ösztönözheti a beruházókat újabb fejlesztésekre, ami fordulatot hozhat a lakásépítésekben is.
“Lesz is mit építeni, mert jövőre változik az építési szabályozás, így az év végéig még számos építési engedély születhet a régi szabályok alapján.”
– fogalmazott az ingatlan.com szakértője. Balogh László hozzátette, hogy a kínálatbővülés és a lakásépítés felpörgése elengedhetetlen ahhoz, hogy az új lakások árai a megfizethetőbb irányba mozduljanak el.
